Az UNITA ellen harcoló luandai kormány elsősorban a part mentén folyó olajkitermelésekből fedezi a háború költségeit. Angola kőolajkincse Afrika legnagyobb termelőjének, Nigériának a tartalékaival vetekszik. Luanda régóta évi 2-3 milliárd dollárt keresett az olajon, s a napi 770 ezer hordós kitermeléssel általában másfél milliárdos bevételre tesz szert. Az állami költségvetés nagy részét „természetesen” a hadi kiadások nyelik el, így infrastruktúrára, oktatásra, egészségügyre szinte egy fillér sem jut. (Az 1996-os 8 milliárd dolláros hazai össztermék (GDP) több mint felét közvetlenül a hadseregre költötték.)

Az utóbbi hónapokban egymilliárd dollár áramlott be az Atlanti-óceán partján lévő kőolajlelőhelyekre külföldi cégeknek (a francia Elfnek, az olasz AGIP-nek, az amerikai Exxonnak) kiadott kutatási koncessziókból. A hírek szerint az eddigi próbafúrások hihetetlenül sikeresnek bizonyultak: minden tízből négy, a 400 méternél mélyebb területeken pedig 6-7 szondázás tárt fel már kereskedelmi termelésre megfelelő mennyiséget. (Viszonyításképpen meg kell jegyezni, hogy a világon 9-ből 1 találat már eredményesnek számít!) Olajszakértők véleménye szerint Angola partjainál találhatók a világ legnagyobb mélyvízi kőolajlelőhelyei, s ezeknek kiaknázása már a 15 dolláros hordonkénti árral nyereséges lehet.

A Janes Defence Weekly katonai szaklap értesülése szerint Luanda legutóbbi offenzíváját is komoly fegyvervásárlás előzte meg. A kormány Szuhoj vadászgépeket, nehéztüzérségi lövegeket, T-72-es tankokat, valamint radarrendszereket vásárolt Oroszországtól. Az UNITA szerint a luandai hadsereg felfegyverkezésében már Portugália is segít. (Az 1992-es választások előtt Portugália az UNITA oldalán állt.)

Az UNITA sem küzd forráshiánnyal. Az általa ellenőrzött területeken található az ország gyémántbányáinak közel kétharmada. A folyók mentén, hordalékos talajban fellelhető gyémánt bányászata olcsó, s az így kitermelt gyémánt kilenctizede teljesen vagy majdnem drágakő tisztaságú. A gyémántbevételek 1997-ben egymilliárd dollár körül mozogtak, s a bevétel nagy része az UNITA kasszájába vándorolt. Az UNITA illegális gyémántkereskedelmének a hatástalan ENSZ-embargók sem szabtak gátat.

Elemzők szerint azonban amióta 1999 októberében a dél-afrikai De Beers és a belgiumi Anvers Gyémánt Fõtanács is meghirdette az angolai gyémánt-embargót, az UNITA-nak sokkal nehezebb a gyémántokkal kereskednie, s akár teljesen kiszorulhat a piacból. !

<<< ANGOLA