1169. Az ír sziget angol uralom alá kerül.

1171. II. Henrik angol király lesz Írország hűbérura. A király felfüggeszti az ír törzsek alkotmányát. Az ír lakosság jobbágyi sorba süllyesztése.

1297. Megalakul az angol-ír rendi gyűlés.

1494. Poyning-törvény: Nagy-Britannia elrendeli az ír rendi gyűlés ellenőrzését.

1541. VIII. Henrik Írország királya lesz. Sikertelen egyházi reform. Katolikus földek elkobzása - az ír függetlenségi mozgalom összekapcsolódik a katolicizmussal.

1594-1603. Hugh O’Neill-féle felkelés.

1649-52. Kudarccal végződő ír felkelés.

1782. Megszűnik az ír parlament ellenőrzése.

1801. január 1. Act of Union: Írországot egyesítik Nagy-Britanniával.

1829. A katolikus írek szavazati jogot kapnak.

1845-48. Általános burgonyavész, nyomor, tömeges kivándorlások. 1841-1911-ig a lakosság száma 8,2 millióról 3,1 millióra csökken.

1870. Home Rule - Butt kidolgozza az írek követelését egy önálló önkormányzatra.

1872. Megalakul a Butt programjára épülő Home Rule Liga.

1877. A Liga tagja lesz a brit parlamentnek.

1905. Megalakul a Sinn Fein.

1914. Az angol parlament elfogadja az ír önkormányzatot, az azonban csak 1921-ben lép életbe.

1916. április 24-30. A dublini húsvéti felkelés. Kikiáltják az Ír köztársaságot, a felkelést London azonban vérbe folytja.

1918. A Sinn Fein elsöprő választási győzelme.

1920. A sziget kettéosztása: Ír Szabadállam és Észak-Írország, de mindkettő brit ellenőrzés alatt marad. Megalakul az IRA.

1922. Szakadás a Sinn Fein-en belül az angol feltételeket elfogadó konzervatívok és a sziget egységért fellázadó republikánusok között. Polgárháború.

1923. A polgárháború vége.

1926. A Sinn Feinből kiválik a Fianna Fáil.

1932. Eamon de Valera lesz a miniszterelnök.

1937. december 29. Valera megszakítja a kapcsolatokat Nagy-Britanniával. Kikiáltják a köztársaságot. Az új ország neve „Eire” lesz.

1938. Nagy-Britannia föladja katonai támaszpontjait.

1945. Nagy-Britannia elismeri Írországot.

1949. április 18. Írország kilép a Brit Nemzetközösségből.

1955. Írországot felveszik az ENSZ-be.

1969. Véres polgárháború tör ki az északír katolikusok és protestánsok között. Észak-Írországba „ideiglenesen” brit katonai alakulatok érkeznek.

1971. A londonderryi „véres vasárnap”. 14 katolikus halála.

1972. március. Nagy-Britannia feloszlatja az északír parlamentet, és átveszi a felelősséget Észak-Írországban.

1973. Írország a Közös Piac tagja lesz.

1975. Az IRA-ból kiválik az Ír Nemzeti Felszabadító Hadsereg (INLA)

1982. Újra összeáll az északír „parlament”, ezúttal azonban törvényhozói hatalom nélkül.

1985. Ír-angol együttműködés beindítása az északír béke érdekében.

1986. Az északír parlament vége.

1990-93. A brit kormány titkos tárgyalásai az IRA-val.

1993. december. Downing Street-i nyilatkozat: a Sinn Feint akkor vonják be a békefolyamatba, ha az IRA tűzszünetet hirdet, és azt legalább 3 hónapig be is tartja.

1994. szeptember 1. Az IRA tűzszünetet hirdet.

1994. október. A protestáns unionista szervezetek is csatlakoznak az IRA által meghirdetett tűzszüneti megállapodáshoz.

1994. december. 100 „fegyvermentes” nap után tárgyalóasztalhoz ülnek a brit kormány és az IRA képviselői.

1995. február. A brit és az ír kormány képviselői nyilvánosságra hozzák a béketárgyalások keretmegállapodását. A Sinn Fein-nek még mindig nincs helye a békefolyamatban. Feltétel: az IRA fegyverek felszámolása.

1995. december. A IRA elveti a brit és ír kormány béketervét. Az ok: az IRA lefegyverzésének megkövetelése.

1996. február. IRA-bomba robban Londonban - két halott. Írország és Anglia megszakítja a kapcsolatot a Sinn Feinnel.

1996. április. Sikertelen IRA-merénylet egy londoni híd ellen.

1996. május 30. Voksolás Észak-Írországban. A cél: ki vehet részt a békefolyamatban. Eredmény: győztes az UPP, de a Sinn Fein is meglepően jól szerepel.

1996. június 10. Megkezdődnek a béketárgyalások, egyenlőre - a tűzszünet hiányában - a Sinn Fein nélkül.

1996. július 6. A RUC előbb megtiltja az Orániai Rend szokásos évi felvonulását, majd korlátozott létszámban engedélyezi azt. Súlyos zavargások.

1997. május. Angliai választások a munkáspárti Tony Blair győzelmével.

1997. június. Írországi választások a jobbközép Fiánna Fául győzelmével.

1997. július. Az IRA felújítja az 1994-es tűzszünetet.

1997. szeptember 29. Megkezdődnek a béketárgyalások, ezúttal már a Sinn Fein is ott lehet.

1997. december. Tony Blair fogadja Gerry Adams-et, a Sinn Fein vezetőjét. Zavargások Londonderry-ben

1998. január. Protestáns merényletek katolikusok ellen.

1998. április. Létrejön az északír békemegállapodás („Nagypénteki megállapodás”).

1998. május 22. A békemegállapodást népszavazás hagyja jóvá.

1998. június 25. Nemzetgyűlési választások Észak-Írországban. Az első a protestáns Ulsteri Unionista Párt (UUP), a második a mérsékelt katolikus Szociáldemokrata és
Munkáspárt (SDLP), a harmadik pedig a Sinn Féin lesz. Belfastban kvázi kormány létesül.

1998. augusztus 15. Súlyos IRA-merénylet, 28 halálos áldozattal.

1998. október.  David Trimble, az UUP és John Hume, az SDLP vezetője Nobel békedíjat kap.

1999. április. Csúszik a nagypénteki megállapodás végrehajtása. Az ok: az IRA továbbra sem hajlandó leadni fegyvereit.

1999. június. A békefolyamat megtorpan.

1999. december. Az UPP elfogadja a Sinn Feint, mint politikai partnert, miután az IRA ígéretet tesz arra, hogy megkezdi a tárgyalásokat fegyverei letételéről. Megalakul az északír kormány. A miniszterelnök David Trimble, az UUP vezetője lesz.

2000. február. London felfüggeszti az északír parlament működését, mert az IRA nem hajlandó leadni fegyvereit.

2000. május 6. Az IRA beleegyezik egy ideiglenes fegyverellenőrzésbe. Belfast-ban újra megkezdi működését az északír kvázikormány.

2000. július eleje. Zavargások az Orániai Rend felvonulása miatt.
 
 
 

Vissza