 |
Történelmi
háttér
Az angol-ír konfliktus gyökerei egészen a XII. század második felére nyúlnak vissza, amikor is II. Henrik angol király seregei partra szálltak a „zöld szigeten”, és hozzáláttak a kelta ír törzsek leigázásához, jobbágyi sorba taszításához. |
 |
Változó
helyzet, változó IRA?
Sok embert foglalkoztat, mi lesz a világ egyik legjobban felfegyverzett terroristacsoportjával, az IRA-val, ha a békefolyamat végre célba ér. Értenek-e az állandó harcra nevelt, fanatikus katonák az erőszakon kívül máshoz is, illetve be tudnak-e épülni úgy a társadalomba, hogy a gyűlölködésen kívül végre valami mást is adhassanak annak? |
 |
Ősellenségek: Gerry Adams és Ian Paisley Megbékélési folyamat ide vagy oda, a két „ősellenség”, a függetlenségpárti Sinn Féin katolikus vezetője, Gerry Adams és a London mellett feltétlenül kitartó protestáns Demokratikus Unionista Párt fő embere, Ian Paisley tiszteletes valószínűleg soha nem lesznek barátok. |
 |
Az
északír valóság
Észak-Írország szinte minden tekintetben megosztott társadalom. Az alig 14 ezer négyzetkilométernyi területen élő másfélmilliós lakosság 57 százaléka protestáns, míg 43 százalék katolikus vallású. A két közösség között mobilitás szinte alig van, a katolikusok és a protestánsok ugyanis - mint az az előzményekből nyilvánvalóan kiderült - gyűlölik egymást. |
 |
A
béke felé
Az északír probléma rendezésében áttörő jelentőségű Downing Street-i nyilatkozatot hosszú és fáradságos munka előzte meg. Talán a legfontosabb lépés e sokáig végtelennek tűnő úton - az IRA-val való titkos egyeztetéseken és a nemzetközi diplomácia egyre erőteljesebb nyomásán kívül - az volt, amikor Nagy-Britannia végre elismerte: a belfasti katolikusokra jelentős befolyással bíró ír anyaország segítsége nélkül lehetetlen rendet teremteni a „zöld sziget” északi csücskében. |
 |
A válság kronológiája |
 |
Linkek és bibliográfia |
|
Kiadja: INDEX Minden jog fenntartva! |
|