A zsoldosok szerepe
A
Sierra Leone-i konfliktus rendezését nagy mértékben
akadályozza a lázadók által alkalmazott zsoldosok,
s a régió néhány szomszédos államából
(pl. Libéria, Burkina Fasso) a lázadók segítségére
érkezõ csapatok jelenléte.
A
tapasztalt külföldi zsoldosok - a harcokban vállalt
aktív tevékenységen kívül - általában
a lázadók kiképzésében és a logisztikai
munkákban nyújtanak segítséget. Ma már
többször igazolt információ az is, hogy a lázadók
oldalán olyan libériai katonák harcolnak, akiket közvetlenül
Libéria elnöke, Charles Taylor támogat. Bár nem
nagy számban, de a Sam Bockarie ("Moszkító") parancsnoksága
alatt álló, s fõleg Sierra Leone déli részén
tevékenykedõ
RUF-csapatokban is megtalálhatók
libériai harcosok. Charles Taylor libériai elnök szerint
a libériai kormány megtiltotta állampolgárainak,
hogy belekeveredjenek a konfliktusba, de azt Taylor sem tagadja, hogy a
libériai kormány hivatalos támogatása nélkül
tényleg harcolnak honfitársaik a szomszédos Sierra
Leonéban. Taylor kijelentésétõl függetlenül
minden információ arra utal, hogy a libériai kormány
logisztikai támogatással és a könnyû fegyverek
kereskedésével közremûködik a lázadók
oldalán, s persze nem ok nélkül (lásd. a
gyémántok szerepe!). Egyes állítások
szerint a lázadók között Burkina Fasso-i katonák
is vannak, de ezt az információt nagyon nehéz bizonyítani.
Az ECOMOG katonái azt állítják, hogy tíz
elfogott lázadó közül minden második burkinai
állampolgárságú, mások azonban rácáfolnak
erre, s tagadják, hogy burkinai katonákat fogtak el. S ha
Burkina Fasso katonai szerepe nem is teljesen tiszta, az bizonyos, hogy
a lázadók a könnyû fegyverek szállításában
segítséget kapnak Burkina Fassotól: ezen mûveleteket
pedig burkinai katonák végzik. Az is egyértelmû,
hogy a lázadóknak repülõgéppel és
helikopterrel Sierra Leonéba eljutatott könnyûfegyverek
szállításában külföldi zsoldosok
segédkeznek. A zsoldosok közül a legtöbben ukrán
nemzetiségûek, de nem ritka a francia és angol zsoldos
katona sem. Megbízható információk szerint
az ukránok nemcsak a szállításban, hanem a
fegyveres küzdelemben is aktívan részt vesznek. Az is
tény, hogy a régió gyémántbányáit
külföldi magánkézben lévõ biztonsági
cégek emberei védik, akik gyakran a lázadók
kiképzését is vállalják. Mivel a lázadók
által uralt területekre szinte lehetetlen bejutni, így
a RUF oldalán harcoló, illetve a lázadóknak
segítõ külföldi zsoldosok és biztonsági
cégek aktivitását figyelemmel kisérõ
információkat nagyon nehéz ellenõrizni.
Ennél jóval könnyebb
a kormányt nyíltan segítõ külföldi
zsoldosok tevékenységét figyelemmel kísérni.
1995-ben például csak az Executive Outcome nevû dél-afrikai
zsoldos cégnek sikerült megakadályoznia, hogy a kormánynak
ne kelljen átengednie a hatalmat a RUF-nak. Természetesen
nem ingyen ajánlotta fel a dél-afrikai cég a szolgáltatását.
Közremûködését a kormány bányakoncessziókkal
hálálta meg. Az Executive Outcome zsoldosai ugyanakkor az
FMI pénzkeretébõl is kaptak, méghozzá
azért, mert hozzájárultak ahhoz, hogy az ország
újra bekapcsolódjon a világpiacba. 1998-ban
pedig többek között a brit Sandline International elnevezésû,
zsoldosok „futtatásában” utazó cég közbelépésének
volt köszönhetõ, hogy az akkor hatalmon lévõ
lázadó katonák átadták a hatalmat az
elõzõleg elûzött Kabbah vezette polgári
kormánynak. Ebben az esetben a Sandline még a hatályban
lévõ fegyverembargót is felrúgta, tette ezt
a brit külügyminisztérium beleegyezésével.
Az embargó kijátszása olyannyira nyílt volt,
hogy a brit miniszterelnök 1998 május 11-én azt nyilatkozta,
hogy „bármi is történt”, a Sandline szuper munkája
lehetõvé tette, hogy a legitim kormány újra
elfoglalja posztját.
A zsoldosok bevetésének
kérdése az ENSZ berkein belül is vita tárgya.
A szervezet 1989 december 4-én megszavazott egy, a zsoldosok toborzását,
használatát és pénzelését tiltó
konvenciót, ami jelenleg még nem "él", hiszen csak
12 állam hagyta jóvá a szükséges 22 helyett.
A nem ratifikáló országok között Ukrajna
is ott található.
A probléma jelentõségét
jól illusztrálja, hogy a zsoldosok jelenléte Sierra
Leonéban magának a konfliktusnak a folytonosságát
is elõsegíti. A gyémántbányák
mannáiból származó bevételek ugyanis
a lázadók számára lehetõvé teszik,
hogy azok külföldi (fõleg ukrán, dél-afrikai)
katonákat alkalmazzanak a káosz fenntartása érdekében.
|