| Lezáratlan
konfliktus
Június végén kiújultak a harcok az Afganisztán kilenctizedét ellenőrző tálib milícia és az Ahmed Sah Maszúd parancsnok vezette mudzsahedinek (szent háborút vívó harcosok) között. A harcok színtere Kabultól, az afgán fővárostól északra eső területek, ahol a Maszúd vezette Északi Szövetség (hivatalos nevén: Egyesült Nemzeti Iszlám Front Afganisztán Megmentéséért) állásai vannak. |
|
| Ki
kivel van?
Afganisztánban jelentős nagyságú tadzsik és üzbég kisebbség él (erről lásd Etnikumok Afganisztánban című írásunkat). Nemzetiségi szempontból ők alkotják az Északi Szövetség gerincét. |
|
| A
talibán fenyegetés
A tálibok elsősorban az iszlám fundamentalizmus exportja miatt jelentenek fenyegetést. Nem csak a térség államairól van szó, hanem minden olyan országról, ahol muzulmánok élnek. |
|
| És
a nép?
A Talibán uralma tehát regionális, sőt, világméretű fenyegetést jelent. De nemcsak erről van szó. A huszonkét éves konfliktus gyakorlatilag nullára írta az amúgy is szegény és elmaradott ország gazdaságát és infrastruktúráját. |
|
|
Huszonkét év polgárháború Miután a szomszédos indiai szubkontinensen 1947-ben véget ért a brit uralom, az afgán nemzetgyűlés 1949. július 3-án semmisnek nyilvánította az 1893-as Durand-szerződést, ami folyamatos feszültségekhez vezetett a nem sokkal korábban létrejött Pakisztánnal. |
|
| A
Durand-szerződés
Afganisztán jelenlegi határait két nagyhatalom húzta meg a tizenkilencedik század második felében: a cári Oroszország és az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia). |
|
|
Etnikumok Afganisztánban Afganisztán nem egynemzetiségű ország. Az 1992-1996 közötti elhúzódó konfliktus egyik oka a csaknem tucatnyi különböző nemzetiség ellentéte, egészen pontosan a két legnagyobb etnikum, a pastuk és a tadzsikok politikai-katonai szervezeteinek a szembenállása volt. |
|
| Oszama
bin Laden
Oszama bin Ladent az Amerikai Egyesült Államok első számú közellenségnek nyilvánította, a mohamedánok között viszont sokan hősként ünneplik. |
|
|
A talibán A tálibok (a vallási iskolákban tanuló diákok) mozgalma, a Talibán eredetmítosza szerint az alapító, Mohammed Omár mullah saját, Kandáhárhoz közeli kicsiny falujából, Szanghiszárból indította el a l elkes fiatalok háborúját a korrupt, kommunista (!), egymást gyilkoló mudzsahedinek ellen. |
|
|
A béke kulcsa A béke kulcsa Pakisztán. Ha az ország tavaly októberben hatalomra került katonai kormányzatának sikerül végre kiterjeszteni tényleges hatalmát a pakisztáni pastu törzsi területekre, ha vissza tudja szorítani az iszlám fundamentalista pártok befolyását és ha megszünteti a Talibán erkölcsi és anyagi támogatását - azzal meggyöngítheti a mullahok hatalmát annyira, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse őket a többi afgán politikai erővel. Kiegészítő: Térkép Afganisztánról |
|
|
Írta: Olter László Kiadja: INDEX Minden jog fenntartva! |
|